Ma arra ébredtem, hogy rengeteg, különböző hangú repülő halad folyamatosan a házak felett. Ennek nagyon örültem, mert gondoltam, hogy akkor ma van a Malév repülős nap. Kirohantam pizsamában a teraszra és figyeltem milyen gépek, nem mintha meg tudnám őket típus szerint különböztetni, de azért szemre igen. Gyorsan felöltöztem, fogtam a kutyát és kimentünk a repülőtérre. Tavaly vagy tavalyelőtt délután metünk csak ki, amikor már szállingóztak haza az emberek meg a gépek, ezért most kicsit izgatott voltam, hogy időben érjünk ki. Időben voltunk, érdekes, hogy nem reklámozzák sehol, pedig jó kis hétvégi program. Ennek ellenére sokan vannak minden évben, biztos, mindenki hasonlóan értesül róla, mint én. A kutya mindig nagy népszerűségnek örvend, bár a gyerekekkel vigyzni kell, mert őket nem szereti. Nem harap csak megijeszti őket, az is éppen elég. Sétáltunk, kiültünk a fűbe, néztem a gépeket. Meggyes rétest és pogácsát ettünk. Engem megnyugtatnak a sport-repülőterek, kilépek a hétköznapokból és belépek egy másik világba. Amikor kicsi voltam, sokkal több gép volt még, augusztus 20-ra gyakorolták a formagyakorlatokat. Egyszer egyedül voltam itthon és olyan sok gép jött, hogy megijedtem, azt hittem baj van, mondjuk háború vagy mi, mert csak jöttek-jöttek... A rossz érzés már elmúlt persze, a repülők pedig beépültek az életembe, mindig figyelem, hogy milyen típus vagy milyen jelzésűek. A Hammerben jól lehetett látni őket, bár a mostani irodából is viszonylag jó látni az utasszállítókat. A hőlégballonokat pedig egyenesen imádom, bár azokat ki nem szereti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése